FILM
Aki megtalálta a helyét az életben és ott gyökeret is vert, akárcsak egy fa, bőséges termést hoz és ezzel szellemi, lelki és anyagi táplálékká válik, amely az élet örök kőrforgását szolgálja. .
-Ruediger Dahlke, Margit Dahlke-
FILM
Aki megtalálta a helyét az életben és ott gyökeret is vert, akárcsak egy fa, bőséges termést hoz és ezzel szellemi, lelki és anyagi táplálékká válik, amely az élet örök kőrforgását szolgálja. .
-Ruediger Dahlke, Margit Dahlke-
FILM
Életünk során legalább egyszer, már mindannyian találkoztunk valamiféle mentális/viselkedési zavarral, akár ismerőseink körében, akár a média által közvetített platformokon. Éppen ezért, itt olyan filmek kerülnek említésre, amelyek hitelesen ábrázolnak egyes kórképeket, így majd könnyebben meg tudjuk érteni, azok bonyolultságát és az együttérzésre irányuló hajlamunk is növekedni fog.
Száll a kakukk fészkére
Rendezte: Miloš Forman
Főszereplők: Jack Nicholson, Louise Fletcher, Danny DeVito
A film története:
A film főszereplője a börtönbüntetés elkerülése végett ,,bolondnak" tetteti magát és arra vállalkozik, hogy elmegyógyintézetbe megy, bízva abban, hogy jobb sorsa lel. A történet előrehaladtával rájön, hogy az intézetbe levő emberek, akik vele ellentétben nem tettetésből kerültek oda, semmivel sem bolondabbak nála, annál inkább bolond a világ, amely idejuttatta őket. Kiáll társai mellett és arra biztatja őket, hogy higgyenek önmagukban és álljanak ellen a felsőbb hatalom idomításainak.
Ajánlott:
Ez a film egy alapműnek számít, főleg pszichológus hallgatok körében, de mindenki másnak is, aki mélyebben bele szeretne látni az 1960-as években működő pszichiátriai intézmények életébe. Fontos leszögezni, hogy a pszichiátria kezelések azóta nagy fejlődésen mentek keresztül, így az elektrosokk terápia alkalmazása helyett hatékonyabb és emberségesebb módszereket alkalmaznak.
A film témái széles skálán mozognak, sok területet érintenek, jelen vannak: sztereotípiák, nemi szerepek (férfi-női dominancia az ápolok és betegek között), mentális retardációk (átlag alatti IQ), kényszer betegségek (kényszer cselekedetek és gondolatok), csoportpolarizációk (az egyéni gondolatok, a csoport befolyása alatt szélsőséges irányba mozdulnak el). A tekintélyelvűség a film egyik alappillére, mindent a törvénynek és a szabályoknak, figyelmen kívül hagyva az emberi értékeket és érdekeket. De a legfőbb erénye ennek a remekműnek mégis csak az, ahogyan bemutatja, hogy a társadalom miként öli meg az egyénekben rejlő értékeket, azáltal hogy ,,másnak" vagyis őrültnek címkézik őket.
Fekete hattyú
Rendezte: Darren Aronofsky
Főszereplők: Natalie Portman, Mila Kunis, Vincent Cassel
A film története:
A film főszereplője egy szigorúan fegyelmezett balerina, akire óriási nyomás nehezedik, amikor megkapja a Hattyúkirálynő szerepét. Kezdetben visszahúzódó, aki az anyja árnyékában él és az Ő, meg nem valósított vágyait próbálja beteljesíteni. A történet előrehaladtával egyre függetlenebbé válik és a tökéletesség megszállottja lesz. Meg szeretne felelni minden elvárásnak, de legfőbb vágya mégis csak az, hogy saját tökéletességét megteremtse. Viszont a benne lévő nyomás egyre fokozódik és pszichéje teljesen összeomlik, elveszíti a valósághoz fűződő viszonyát.
Megfigyelhető tünetek:
A film alapján nehezen körvonalazódik egy komplett pszichiátriai kórkép. Az öncsonkítás, a kényszeresség, a szorongás, a perfekcionizmusra való törekvés, a téveszmék és a vizuális hallucinációk inkább a BORDERLINE SZEMÉLYISÉGZAVAR és a PSZICHOTIKUS epizódok mellett teszik le a voksukat.
Egy csodálatos elme
Rendezte: Ron Howard
Főszereplők: Russell Crowe, Ed Harris, Jennifer Connelly
A film története:
A film egy valós történeten alapszik, John Forbes Nash életét dolgozza fel, aki egy szkizofréniában szenvedő matematikus. Úttörő elméletet hoz létre, felforgatva a tudományos gondolkodás alapjait. A film gyönyörűen szemlélteti a paranoid téveszméket, hallucinációikat, örökös kételkedéseket, melyek megváltoztatták Nash ígéretes karrierjét és mélyen befolyásolták a mindennapi életét. A történet annyira magával ragad, hogy nézőként is azonosulhatunk Nash csodálatos elméjével.
Megfigyelhető tünetek:
A SZKIZOFRÉNIA tünetei közé tartoznak a hallucinációk (legfőképpen hangok hallása), az üldöztetéses téveszmék, az érzelmi kiüresedések, a bizarr viselkedések, memóriazavarok. Az érintettek elveszíthetik kapcsolatukat a külvilággal, szociális életük háttérbe szorulhat bizalmatlanságuk miatt. Sokszor befelé fordulva visszavonulnak és eltávolodnak másoktól. A tünetek gyógyszeres kezeléssel és pszichoterápiával enyhíthetőek vagy egyes esetekben megszüntethetőek.
A bárányok hallgatnak
Rendezte: Jonathan Demme
Főszereplők: Jodie Foster, Anthony Hopkins, Scott Glenn
A film története:
Dr. Hannibal egy kiváló pszichiáter és sorozatgyilkos, akinek a magas intellektusa mellet, ott lapul a brutális vérszomj, emiatt már évek óta a börtönben ül. Az FBI egyszer csak segítségül fordul hozzá, mivel egy olyan ügyön dolgoznak melynek megoldása Hannibal kezében lehet, hiszen valaki az Ő módszereit utánozza és használja. A feladatot egy újonc FBI ügynök kapja, akit a következőről figyelmeztetnek ,,Higgyen bennem és ne hagyja, hogy Hannibal Lector a fejébe férkőzzön". Az intelem végül nem volt hatékony, mivel az FBI ügynök belement a kegyetlen és eszes férfi pszichoanalitikus játékaiba.
Megfigyelhető tünetek:
ANTISZOCIÁLIS SZEMÉLYISÉGZAVAR, PSZICHOPÁTIA tünetei közé tartoznak a szociális normák és a törvények betartásának nehézségei. Nincs empátia képessége, nem tud együtt érezni másokkal ezért nem mutat bűntudatot és megbánást sem. Egy álarc mögé bújva, akár szimpátiát válthat ki az emberekből, nagyon jól manipulál és fontos számára a kontroll megszerzése. Nem szorong és nem tanul a hibáiból, csakis az önös érdekei vezérlik. A pszichopátia kialakulásának hátterében leginkább örökletes tényezők állnak. A kezelése egyenlőre még nem ismert de a kognitív viselkedésterápia, a sématerápia, a pszichoterápia alkalmazása elősegítheti a hatékonyabb gondolkodást.
Aviátor
Rendezte: Martin Scorsese
Főszereplők: Leonardo DiCaprio, Cate Blanchett, Kate Beckinsale
A film története:
Howard Hughes, a huszadik század legfigyelemreméltóbb egyéniségei közé tartozott. Sikeres feltalálóként, dörzsölt iparmágnásként és ünnepelt hollywoodi producerként az álmai megvalósításáért a mindenre kész amerikai ideálját testesítette meg, legnagyobb szenvedélye azonban mindenekelőtt a repüléshez fűzte. Hughes-nak ugyanakkor szembe kellett néznie a siker és a hírnév árnyoldalával, és saját maximalizmusa következményeivel is.
Megfigyelhető tünetek:
OBSZESSZÍV-KOMPULZÍV ZAVAR, KÉNYSZERBETEGSÉG tünetei közé tartoznak a kényszergondolatok, tartalmuk tekintetében lehetnek szimmetriára törekvőek, agresszívek, szexuális töltetűek. Ezek a gondolatok nagyfokú feszültséget és szorongást váltanak ki az egyénben, és céljuk az, hogy ezeket a nyomasztó gondolatáramlásokat leállítsák és megszabaduljanak tőlük. A kényszercselekvéseket hívják segítségül, és ezek megnyilvánulhatnak tisztálkodási, rendezgetéses kényszerekben vagy rituálékban pl. bizonyos szavakat ismételgetnek. A kezelés során szükség van gyógyszerek és kognitív viselkedésterápia alkalmazására.
Memento
Rendezte: Christopher Nolan
Főszereplők: Guy Pearce, Carrie-Anne Moss, Joe Pantoliano
A film története:
Leonard Shelby életét egyetlen cél vezérli: megtalálni azt, aki megölte és megerőszakolta feleségét és bosszút állni haláláért. Leonard azonban egy furcsa, gyógyíthatatlan betegségben szenved. Amnéziás és a frissen szerzett élményekre is képtelen emlékezni. Egyetlen dologban biztos csupán: bosszút akar állni. Betegsége azonban különösen megnehezíti ezt. Polaroid képekkel dokumentálja minden lépését, névjegykártyák, dokumentumok, tetoválások segítségével próbálja összerakosgatni élete és a brutális gyilkosság darabkáit. A szálak egyre bonyolódnak, mindenki gyanússá válik, talán még maga Leonard is. A nagy kérdés pedig még mindig nyitva áll: ki a gyilkos?
Megfigyelhető tünetek:
ANTEROGRÁD AMNÉZIA. Az amnézia az emlékezési funkció hiányát jelenti, melynek egyik típusa az anterográd amnézia, vagyis tanulási zavar. A beteg nem tudja megjegyezni az utóbbi 30 percben történt eseményeket. Nem a múltat felejtik el, hisz a baleset előtti időszakra emlékeznek, hanem képtelenek új dolgokat megtanulni, így az új információk nem jutnak tovább a hosszú távú memóriába, mivel az események kódolásában, tárolásában és előhívásában zavar lépett fel.
Blue Jasmine
Rendezte: Woody Allen
Főszereplők: Cate Blanchett, Alec Baldwin, Sally Hawkins
A film története:
Jasmine előkelő New York-i társasági hölgy. Az élete azonban összeomlik, a házassága is tönkremegy. Miután képtelen megbékélni a helyzettel, felveszi a kapcsolatot az elhidegült testvérével, a San Franciscóban élő Gingerrel. Hozzá költözik, amíg összeszedi magát. Jasmine megpróbálja leküzdeni az őt kísértő emlékeket, ám egyre mélyebbre süllyed a depresszióba. Bár az arisztokrata viselkedését megőrizi, érzelmileg teljesen labilissá válik.
Megfigyelhető tünetek:
NÁRCISZTIKUS SZEMÉLYISÉGZAVAR. Gőg, feljogosultság és felsőbbrendűség érzés jelenik meg a viselkedésében. Elvárja a környezetétől, hogy csodálják és elismerjék nagyszerűségét, embertársait arra használja, hogy felnézzenek rá, kiszolgálva igényeit. Rendkívül énközpontú és úgy véli, hogy különleges jogokkal rendelkezik, az általános szabályok sem érvényesek rá. Nincs empátiás készsége, így más emberek érzelmeit nem veszi figyelembe. Különlegesnek érzi magát, aki a társadalmi ranglétra csúcsán áll. Nehezen tűri a kritikát, amire gyakran dühkitöréssel reagál. Védekező mechanizmusként a magabiztosságot használja, viszont mindennek a hátterében az alacsony önbecsülés, az éretlen személyiség és az önmaga iránt érzett megvetés áll.
Az órák
Rendezte: Stephen Daldry
Főszereplők: Nicole Kidman, Julianne Moore, Meryl Streep
A film története:
Egy röpke nap óráiba sűrítve három nő megkapó története. 1923: Virginia Woolf, a huszadik századi világirodalom nagy egyénisége, a tragikus sorsú írónő hosszú gyógykezelése után elkezdi írni "Dalloway asszony" című regényét. 1951: Laura, az öngyilkossági hajlammal küzdő terhes háziasszony meglepetés bulit akar rendezni férje születésnapjára, de kezébe akad a regény és teljesen belefeledkezik. 2001: Clarissa, a leszbikus kiadótulajdonos szintén meglepetés ünnepséget akar rendezni AIDS-ben szenvedő költő barátja tiszteletére. Mindhárom történet alapkérdése saját boldogságunk igazi célja és annak elérése mások életén keresztül. Három nő, egy regény: az egyik írja, a másik olvassa, a harmadik átéli...
Megfigyelhető tünetek:
MAJOR DEPRESSZIÓ. Hangulata szomorú, lehangolt, nem mutat érdeklődést a külvilág felé. Étvágytalanság, alvászavar jellemzi és szexuális érdeklődése is csökkenést mutat. Ingerlékenynek, fáradtnak és erőtlennek érzi magát. Az értéktelenség, bűntudat érzése felerősödik és öngyilkossági gondolatok lesznek úrrá rajta, esetenként meg is kísérli azok végrehajtását. A való életben Virginia Woolf, BIPOLÁRIS AFFEKTÍV ZAVARBAN(II.TÍPUS) küzdött ami a filmből nem igazán derül ki. Ez azt jelenti, hogy egyik végletből a másikba esett át. Néha depresszív tüneteket mutatott, máskor meg a hangulata emelkedett, az energiája növekedett és az aktivitása fokozódott (mánia és hipománia).
Észvesztő
Rendezte: James Mangold
Főszereplők: Winona Ryder, Angelina Jolie, Clea DuVall
A film története:
1967-ben járunk. A tizenhét éves Susanna semmiben sem különbözik a legtöbb amerikai tinilánytól; bizonytalan, összezavarodott, próbálja megérteni a változó világot. A szülők kérésére találkozik egy pszichiáterrel, aki beutalja a Claymoore kórházba, ahol Susanna egy csapat furcsa, fiatal nő között találja magát. Ők lesznek a legjobb barátai: az elragadó, ám beilleszkedési zavarokkal küzdő Lisa, az elkényeztetett Daisy, és a melegszívű Polly. Egy idő után azonban Susannának választania kell az intézetbeli és a kinti világ között, hisz ott kezdi el megérteni, hogy ki is Ő valójában.
Megfigyelhető tünetek:
BORDERLINE SZEMÉLYISÉGZAVAR. Instabil énképpel, önértékeléssel és célokkal rendelkezik. Felléphet nála a szexuális orientációs zavara is. Interperszonális kapcsolatait néha idealizálja, néha pedig lebecsüli. Hangulatzavarok jelentkeznek, néha szorong, depressziós, és ürességet érez. Időnként erős harag dúl benne, melyeket nehezen tud kontrollálni, ezért gyakoriak nála a dühkitörések. Megjelenhetnek önsértő viselkedési formák, fenyegetések, szuicid gondolatok. Fél az elhagyatottságtól és kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, ennek elkerülése végett.
Psycho
Rendezte: Alfred Hitchcock
Főszereplők: Winona Ryder, Angelina Jolie, Clea DuVall
A film története:
A csinos szőke titkárnő, Marion meglép főnöke pénzével. A városon kívül új autót vásárol, s noha ideges viselkedése feltűnik a rendőröknek, mégis tovább engedik. Éjszakára betér egy mellékút mellett meredező motelbe, majd a szelíd, ám különös tulajdonossal megvacsoráznak. Hitchcock talán legtökéletesebb és legklasszikusabb filmje Norman Bates története. Nem egyszerű krimit láthatunk, hanem fantasztikus, előre nem sejtett pszichológiai drámát és persze gyilkosságokat.
Megfigyelhető tünetek:
DISSZOCIATÍV IDENTITÁS ZAVAR. A gyerekkori traumát az elme nem képes feldolgozni, ezért lehasítja a tudat egy részét a fő személyiségről, így létrejön egy alternatív személyiség, melynek következménye 2 vagy annál is több személyiségállapot. Az alterek általában egymástól függetlenül jelennek meg, de tudhatnak is egymás létezéséről, viszont egyéni emléksorokkal, magatartásmintákkal rendelkeznek. Az egyik személyiségből a másikba való átváltás általában hirtelen történik, stressz vagy trauma hatására. Megjelenhetnek hanghallások, bizonyos fájdalmak, depresszív hangulat is. A tünetek közé sorolható még a disszociatív amnézia (saját magával kapcsolatos információk előhívásának képtelensége), deperszonalizáció (saját testére, gondolataira, érzéseire, mint külső megfigyelő tekint), derealizáció (a körülötte levő tárgyakat, személyeket idegennek és valószerűtlennek éli meg).
A szégyentelen
Rendezte: Steve McQueen
Főszereplők: Michael Fassbender, Carey Mulligan, James Badge Dale
A film története:
Brandon harmincas éveiben járó New York-i férfi, aki nagy elővigyázattal titkolja magánéletét - a város szerencsére elég sok lehetőséget biztosít szex-függősége kielégítésére, anélkül, hogy közvetlen ismerősei tudomást szereznének erről. Amikor azonban húga, Sissy határozatlan időre hozzáköltözik, Brandon élete fenekestül felfordul. Festői, sodróan provokatív és tagadhatatlanul erőteljes: ellenállhatatlan és gondolatébresztő alkotás, erős szexualitással fűszerezve.
Megfigyelhető tünetek:
VISELKEDÉSI ADDIKCIÓ,SZEXFÜGGŐSÉG. Hátterében az önelfogadás, az önszeretet deficitje áll és a problémái elöli menekülést is szolgálja. Képtelen érzelmileg kötődni, fejletlen az empátiás készsége is. A szexuális aktust a kényszer vezérli és képes önpusztító, kockázatos helyzetekbe is belemenni, csak hogy kielégítse vágyait. Nagyon intenzívek a szexuális fantáziái és késztetései, a célja nem az intimitás, hanem az azonnali kielégülés és az ürességérzés megszüntetése. A pornográf tartalmak, a cyberszex, a telefonszex túlzott használata, ugyanakkor túlzásba viszi a maszturbációt és a prostituáltak kihasználását is.
Rekviem egy álomért
Rendezte: Darren Aronofsky
Főszereplők: Ellen Burstyn, Jared Leto, Jennifer Connelly
A film története:
Harry Goldfarb egyetlen pénzszerzési lehetősége, hogy rendszeresen eladja anyja tévéjét, akinek a TV nézés élete egyetlen értelme. A pénz heroinra kell, a TV pedig azért jó üzlet, mert Harry anyja úgyis mindig visszavásárolja. Harry édesanyja, Sara egy más világról álmodik. Mindent megtesz azért, hogy bekerülhessen kedvenc TV show-jába. Úgy érzi, ezt egyetlen úton érheti el, ha lefogy, és így fel tudja venni a "piros ruhát". Fanatikus fogyókúrába kezd, egy gyógyszer segítségével, melyet orvosa írt fel neki. A gyógyszer kezdetben fantasztikus hatással van Sara-ra. Fogyni kezd, teli lesz energiával, aztán elkezdődnek a hallucinációk... Az orvos által felírt gyógyszer gyakorlatilag ugyanolyan kemény drog, mint a heroin.
Megfigyelhető tünetek:
KÉMIAI ADDIKCIÓ, PSZICHOAKTÍV SZERHASZNÁLAT. A szenvedély kialakulása a következő folyamatokon megy keresztül: szerhasználat (pszichoaktív szerek)- abúzus (a szerek túlzott mértékű használata)- dependencia (a szer hiánya elvonási tünetekkel jár)- addikció (az egyén életét, a szer megszerzésére és fogyasztására szenteli). A szer megszerzésekor a feszültség csökken, viszont a késztetés fokozatosan vissza tér, így a kontrollvesztés lesz úrrá rajta. A dózist folyamatosan növelnie kell, az azonos hatás létrejötte érdekében. Érdeklődési köre folyamatosan beszűkül és a kötelezettségeit már figyelmen kívül hagyja (munka, család). Testi, lelki problémák jelentkeznek, ezt a szenvedélybeteg is észleli, de ennek ellenére sem képes abbahagyni a szerhasználatot.
Esőember
Rendezte: Barry Levinson
Főszereplők: Dustin Hoffman, Tom Cruise, Valeria Golino
A film története:
Charlie Babbitt, a csupán pénzköltésben jeleskedő aranyifjú csalódottan veszi tudomásul, hogy édesapjától nem örökölt mást, mint néhány rózsabokrot, meg egy majd 40 éves kocsimatuzsálemet. Hamarosan még egy keserű meglepetés éri - kiderül, hogy van egy bátyja, aki a hagyaték mintegy hárommillió dollárnyi részét kapja. Charlie egy intézetben talál rá Raymondra, s magával viszi őt, annak reményében, hogy megszerezheti a bátyja számára értéktelen vagyont. Közös útjuk során Charlie sok újat tanul, s Raymond segítségével végül legyőzi saját korlátait, s átértékeli életét.
Megfigyelhető tünetek:
AUTIZMUS SPEKTRUMZAVAR. Az autizmusnak számtalan megjelenési formája van. Egyes esetekben az érintett egyén nem igényli a társas kapcsolatokat, a testi érintéseket, a közeledést is elutasítja. A metakommunikációt nehezen tudja értelmezni, gyakran nem érti a szófordulatokat vagy hasonlatokat. A beszéde monoton és tagolatlan, szó szerint értelmezi a kimondott szavakat. Mozgása repetitív pl. himbálózás, órákig ismételgethet bizonyos mozdulatokat. Szélsőségesen ragaszkodik a rutinihoz, ennek megzavarása dühkitöréshez is vezethet. Az intellektuális képességek egyes területeken kiemelkedőek is lehetnek pl. memória, matematikai képességek terén.